Nyúlbogyó ajándékba

Az úgy kezdődött, hogy váratlanul és óvatlanul egy kiló csokidrazsé gazdája lettem. Soha jobbkor így Húsvét előtt, legalább nem egyedül kell megennem 🙂

Valójában a közvetlen kollégáimat szeretném meglepni ezzel a különlegesnek egyáltalán nem nevezhető édességgel, amiből tejcsokis és étcsokis változatot is vettem (belül egyébként nem mazsola van, hanem keksz, erre nem számítottam). Hogy mégis egyedi és kedves meglepetés legyen, azt a csomagolásával fogom elérni.

Szükséges hozzá némi tüll, organza vagy egyéb áttetsző maradék anyag, zsinór, dekorkarton pedig a címkéknek (vagy csomagolópapír vastagabb papírra ragasztva, de nyomtatni is lehet).

Az organzát kb. 20×20 cm-es négyzetekre vágom, a zsinórt kb. 30 cm-es darabokra. Félbehajtott papírból készítek egy tojás alakú sablont (ha nem menne, keresnék sablont az interneten 🙂
Körberajzolom a sablont a dekorkarton fonákján annyiszor, ahány ajándékot szeretnék, és pöttyel jelölöm, ahol majd kilyukasztom, hogy a zsinórra felfűzhessem.

Előveszem a régi jó lyukasztót, lepattintom az alsó felét, így a lyukon át látom, hogy hol a rajzolt pötty, és pontosan a megfelelő helyre tudok így lyukasztani.
Kétféle címkét készítek, a zöldet az étcsokis drazsékhoz, a fehér virágosat a tejcsokishoz.

A hátuljukra ráírhatom, hogy “Sok szeretettel”, “Boldog Húsvétot”, vagy akár azt, hogy “Tejes nyúlbogyó” vagy “Ét nyúlbogyó”…

A textildarabokba egyforma mennyiségű csokidrazsét teszek (30 g), a zsinórral összekötözöm.
Az egyik zsinór végére felfűzöm a megfelelő feliratú papírtojást, a két zsinór végét egybecsomózom.
Ugye milyen aranyos kis csomagok?
Következő lépésként pedig az első adandó alkalommal veszek egy tisztességes fényképezőgépet…

Ágyzseb

Ezt a bejegyzést tovább tartott megírni, mint magát a zsebet elkészíteni…

Ha az ágy mellé nem lehet éjjeliszekrényt tenni, mert pl. zavarná a közlekedést, vagy ha kevés az éjjeliszekrény, és szabadon hozzáférhető az ágy valamelyik oldala, az ágyzseb egész jó megoldás lehet.
Nálunk is ez a helyzet, az én oldalamon nincs éjjeliszekrény, mert egész egyszerűen nem fér oda. Mivel azonban szinte minden este olvasok és reggelente a telefonom ébreszt, jó lenne néhány holmit este, éjjel is a közelben tartani. Már korábban is varrtam falra vagy lépcső vázára készített zsebes tárolót, ez sem bonyolultabb. Mivel ezt egy kicsit hosszabb lesz bemutatni, előlegnek íme a végeredmény:

Bővebben…

Gyertyatartó mérték után

Fényképek rendezgetésekor akadtam ezekre a pár éves fotókra, valamelyik gyerek szülinapján készültek. Akkor már sokadik alkalommal csináltam meg ezt a “gyertyatartót”. Már nem emlékszem, hol vettem ezeket a vastag születésnapi gyertyákat, de sehol nem lehetett hozzá tartót kapni, amivel a tortába lehet szúrni őket. Ezért valami házi megoldást kellett kitalálni.

Alufóliából kb. 10×10 cm-es négyzeteket téptem, az egyik élüket behajtottam.

A gyertyát úgy kezdtem el beletekerni, hogy az egyharmadát fedje az alufólia, és az egyik sarkát behajtottam, hogy “elfogyjon”, ne maradjon vágott szél.

Így szépen elfogy az alufólia, és egész szabályosan csavarodik a gyertyára.

Az alufólia túllógó végét alaposan megcsavartam, közben lapogattam, hogy tömör, merev és hegyes “szárat” kapjak, amivel könnyen a tortába lehet szúrni a gyertyát.
Íme az összes gyertya felszerszámozva 🙂
És a torta, rajta a gyertyákkal. A színes gyertyákhoz még jól is mutat az egyszerű, fém színű tartó, és a puhább állagú tortákban sokkal jobban meg is áll, mint a kicsi műanyag tüskék (nem mintha itt alternatíva lett volna…).

Varrjunk végre!

Ahhoz képest, hogy Gomblyuk címmel írogatok, még egyetlen varrós téma sem szerepelt.
Most sem fog! 🙂 A varrógép csak mutatóba kerül elő, de a szereplők közt megtalálható a textil, a cérna és a gomb is. Elsőre épp elég.

Nemrég a közvetlen kollégáim egyikéhez ellátogatott a gólya, szerettünk volna neki gratulálni, amihez az alábbi “képeslapot” készítettem.